A következő gondolatokat szerettem volna a képpel kifejezni:
Meddig követjük a párkapcsolatainkban, és az èletünkben az ismerős, és mindig ismétlődő sémákat, amelyeket esetleg már az előttünk lévő generàciók is ugyanúgy csináltak? A kép hátterèben lèvő sprirál (csiga) motíum erre az ismétlődésre utal.
Mi kell ahhoz, hogy ez megvàltozzon, és azt az életet tudjuk élni, amit megàlmodtunk magunknak, vagy amit szeretnénk?
Vajon a két főszereplőt a képen megérintette a változàs szele? Belekerültek egy új áramlatba?
Àramlat
Fodor- Kosztolányi Mariann.
Fodor-Kosztolányi Mariann vagyok. Dunakeszin lakom a családommal. A rajz, a művészet szeretete már gyerekkoromtól kezdve az èletem része. Művészeti szakközépiskolába jártam, ezután rajz tanári diplomát is szereztem. Aztán az élet másfelé sodort, de a rajzolás, festés megmaradt hobbiként. Körülbelül tíz ève ismerkedtem meg az olajfestés technikàjával, egy, Cene gál István által vezetett képzőművészeti klubban, amibe beleszerettem. Gyermekeim születése után kezdtem aktívabban a festéssel foglalkozni. Az elmúlt èvekben pár kiállításon is szerepeltek a műveim. Szàmomra a festés egy olyan tevèkenység, amely segít kikapcsolni a mindennapok rohanásából és a jelenben lenni. Kedvenc témàim a tájképek, női és kettős portrék, amelyek többnyire az aktuális lelkiállapotomat, illetve az életemben aktuális kérdéseket hivatottak megjeleníteni.
Alkotásaim megtekinthetőek az instagram oldalamon: https://www.instagram.com/mariannkosztolanyi